Rólam

1975-ben születtem Kárpátalján, Mezőváriban.

A rendszerváltás előtt rokoni kapcsolataimnak köszönhetően minden második évben lehetőségem volt Budapestre látogatni. Így volt ez a 15-ik születésnapom utáni nyáron is, akkor egy teljes hónapot töltöttem Magyarországon. Abban az évben láttam először a Balatont és kirándulhattam Tokajban. A gyönyörű élményeknek köszönhetően eldöntöttem, itt szeretnék élni. Mivel orosz iskolába jártam, nyár végén átjelentkeztem a magyar nyelvű középiskolába, és a sikeres érettségi után, alig 18 évesen, átköltöztem Budapestre.

Babysitterként kezdtem el dolgozni, közben PR-kommunikációt és marketinget tanultam, majd 19 évesen megalapítottam az oktatásszervező cégemet.

2000-ben összeházasodtunk a párommal, akivel addigra már öt évet töltöttünk együtt.

2003-ban nagy döntés elé kerültem: Budapesten építsem tovább a karrieremet vagy elmenjek Dubaiba marketingigazgató feleségnek. A nagy dilemmát az okozta, hogy éppen csak sikerült gyökeret eresztenem az új hazámban és máris tovább kellene mennem, az akkor még szinte ismeretlen közel-keleti országba. Bár feleségként tudtam, a férjem mellett a helyem, mégis ész és érzelem vívódott bennem. Végül meghoztam a döntést: mindent magam mögött hagyva kiutaztam Dubaiba.

Az első két évet felettébb élveztem. Úgy fogtam fel az egészet, mint egy hosszú nyaralást, mert korábban Budapesten évente csak egy hét szabadságot tölthettem pihenéssel.

A harmadik évben beteg lettem. Néhány hónapig nem találták a fájdalmaim okát, mígnem egy indiai belgyógyász orvosnak és az ő kivizsgálásainak köszönhetően meglett a diagnózis.

A házasságunk nem bírta el a távkapcsolatot, 32 évesen szinte a nulláról kezdtem felépíteni az életemet.

Még a hazatérésem évében jelentkeztem a Komlósi Oktatási Stúdióba, ahol újságírást tanultam. Az iskola tanáraitól a szakmaiság mellett, számtalan jó útmutatást kaptam a jövőmhöz, és nem utolsó sorban, önmagamhoz.

Az iskola elvégzése után szerkesztő-riporter lettem egy kistérségi tévénél és cikkeket írtam egy online magazinnak.

2010-ben jelentkeztem a Szintézis Szabadegyetemre, ahol elvégeztem az integrált alternatív pszichológia és valláspszichológiai képzést. Ekkor már három éve foglalkoztam mély önismerettel, mert elkezdett érdekelni: mitől működik a világom úgy, ahogy, mit jelent számomra a Létezés és az Élet, ki is vagyok én valójában. A Szabadegyetem előadásainak köszönhetően megszilárdult a világképem, ki tudtam alakítani magamban egy saját szűrő rendszert a hittel, a vallással és a pszichológiával kapcsolatban. Akkoriban kezdtem el holisztikus szemlélettel tekinteni önmagamra és a külvilágra.

Fokozatosan fogalmazódott meg bennem, hogy hosszú távon emberekkel szeretnék foglalkozni. Miután az életem legnagyobb problémáit és elakadásait megoldottam, az emberek rám találtak. Ösztönösen a jó kérdéseket tettem fel, beszélgetéseinknek köszönhetően meglettek a saját sikerélményeik, pozitívabbá váltak és elkezdtek ajánlani a környezetükben élőknek. Vagyis előbb segítő lettem, majd 2016-tól life coach, amihez az akkreditált képzést 2014-ben a Vista Verde Oktatási Központban végeztem el.

Szerencsésnek tartom magam, mert engem a hivatásom talált meg, amiről ma már tudom, hogy a sorsfeladatom.

„Minden emberben benne van az isteni szikra. A lelki érettség foka dönti el, mikor kezdünk kutatni rejtett énünk után. Az, aki nem a saját útját járja, előbb-utóbb megbetegszik, hiszen minden fizikai fájdalom, rossz érzés üzenet a lelkünktől. (...) A lényeg, hogy azzal foglalkozz, ami Te vagy, találd meg az életben a megfelelő segítőtársakat, és teremtsd meg a belső harmóniádat. Csak ez számít, semmi más.”